Amikor túl sivárnak és személytelennek találjuk a szállodai szobát, és ráadásul a legolcsóbb panzió is túlságosan megdrágítaná utazásunkat, akkor nincs más, szereznünk kell egy ágyat a kiszemelt városban egy kedves vendéglátóval együtt a coach-surfing segítségével.

Legtöbbször kanapéturizmusra fordítják a coach-surfing kifejezést, ami egy Magyarországon is egy egyre jobban terjedő utazási formát jelöl és az egész világra érvényes. A dolog 2003-ban Amerikából, San Franciscóból indult.

Lényege, hogy a világháló segítségével az utazni szándékozó felveszi a kapcsolatot azzal az illetővel, aki hajlandó saját lakásában szálláshelyet biztosítani a számára. A dolog pofonegyszerű, csak regisztrálni kell a coach-surfinggel foglalkozó weboldalak egyikén, és máris megindulhat a böngészés.

Általában persze a fiatalok azok, akik kaphatóak az ilyenfajta utazásra és vendéglátásra, hiszen ők azok, akik kellő rugalmassággal és nyitottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy egy vadidegen lakásában hajtsák bizalommal álomra a fejüket. A dolog viszont sikertörténet, és működik, nem kis örömmel töltve el a mai kor bizalmatlansággal, félelemmel, idegenkedéssel mérgezett emberét.

A turistát befogadó illető a legtöbbször nem csupán szállásadó, hanem igazi vendéglátó is, kalauzolja, megvendégeli az utazó ismeretlent, ezáltal külön élményhez nyújtva őt, hiszen nem kívülálló turistaként láthatja így a várost, hanem az állandóan ott lakó bennfentességével. Előfordul az is, hogy a coach-surfing vendéglátója üres lakását adja oda, ha ő éppen nem tartózkodik otthon, de ilyenkor is pár vendéglátó falattal ellátják az ismeretlent.

A coach-surfing eddigi történetében semmiféle szörnyűségről nem számoltak be, csupán kisebb lopások fordultak elő, de az ilyen dolgokat hamar kikiabálják egymásnak a kanapé-szörfölők, egyúttal ki is közösítve az ilyet elkövetőt.